- Sambucus nigra 'Haschberg': Ezt a fekete bodzát a Bécs melletti Klosterneuburgban - mint nálunk Pannonhalma - szelektálták. Kisebb és kiegyenlítettebben terem, mint az alapfaj. Hihetetlenül strapabíró. Nálunk két nagy nyárfa közében van. Él és terem. Fontos: A bodza minden része mérgező nyersen, ciánt tartalmaz. (Én már kaptam - jellemzően egy kertésztől - az egészséges életmód jegyében nyersen eltett bodzát. Mondván, ezt kell rendszeresen enni és akkor az embernek semmi baja nem lesz. Kétségtelen persze, ha az ember elég cián eszik, akkor utána már tényleg nem lesz semmi baja.) Ez a vegyület azonban ötven fokon lebomlik és így a bodzadzsem már teljesen biztonságos. Ugyanúgy kell készíteni, mint bármilyen más dzsemet. Le kell szedni a fürtről a bogyókat és ízlés szerinti cukorral (tartósítóval vagy anélkül) összefőzni. Én citromkarikákat is szoktam beletenni. Nagyon finom. Ha az ember ezt a dzsemmet egy kis fahéjjal, szegfűszeggel, szerecsendióval felfőzi, csodás téli teához jut.
- Szibériai madárberkenyék: Valójában nem madárberkenyék, hanem a Sorbus aucuparia keresztezései különféle más berkenyével, naspolyával, fekete berkenyével, galagonyával (a különböző lapok az egyes növényeknél némileg más keresztezést írnak). Ezt munkát Ivan Vlagyimirovics Micsurin kezdte el a 19. század legvégén. Neki és az őt követő orosz nemesítőknek sikerült olyan bokros (2-3 méter) növekedésű, igénytelen, hidegtűrő gyümölcsöket létrehozniuk, melyek gazdagon teremnek és magas vitamin- és antioxidáns-tartalommal rendelkeznek. Mivel nem találtam róluk használható angol nyelvű lapokat, a Praskac német nyelvű oldalait kötöttem be. Itt a Granatnaja kivételével mindegyikről láthatók képek. Nekünk a következő fajtáink vannak: Sorbus 'Burka', 'Granatnaja','Likjornaja', 'Titan'. Ez utóbbit néha nálunk is lehet kapni. Nagyon finom, sajnos a madarak is bolondulnak érte.
- Vaccinium corymbosum 'Rubel' és 'Bluecrop'. A fekete áfonyák egyenlőre kísérleti jelleggel vannak. Ástam nekik egy-egy 100x100x70-es gödröt és ott kicseréltem a talajt. Azt már látom, hogy a szárazságot tényleg nem bírják. A tavalyinéhány szem termés nagyon finom volt. A madrak is szerették.
- A Vaccinium vitis-idaea 'Koralle'. A két darab piros áfonya szintén megfigyelési fázisban van. Nem tudom, hogy megmaradnak-e nálunk, mivel savanyú talajt igényelnének.
- Viburnum trilobum 'Alfredo'. Régóta szerettem volna megszerezni, most végre sikerült. Úgy néz ki, mint egy kisméretű labdarózsa. Elképesztően hidegtűrő (Z2), mindösszesen két méter, jól bírja az árnyékot, ehető bogyót terem és ősszel szinesedik a levele.
- Szibériai madárberkenyék: Valójában nem madárberkenyék, hanem a Sorbus aucuparia keresztezései különféle más berkenyével, naspolyával, fekete berkenyével, galagonyával (a különböző lapok az egyes növényeknél némileg más keresztezést írnak). Ezt munkát Ivan Vlagyimirovics Micsurin kezdte el a 19. század legvégén. Neki és az őt követő orosz nemesítőknek sikerült olyan bokros (2-3 méter) növekedésű, igénytelen, hidegtűrő gyümölcsöket létrehozniuk, melyek gazdagon teremnek és magas vitamin- és antioxidáns-tartalommal rendelkeznek. Mivel nem találtam róluk használható angol nyelvű lapokat, a Praskac német nyelvű oldalait kötöttem be. Itt a Granatnaja kivételével mindegyikről láthatók képek. Nekünk a következő fajtáink vannak: Sorbus 'Burka', 'Granatnaja','Likjornaja', 'Titan'. Ez utóbbit néha nálunk is lehet kapni. Nagyon finom, sajnos a madarak is bolondulnak érte.
- Vaccinium corymbosum 'Rubel' és 'Bluecrop'. A fekete áfonyák egyenlőre kísérleti jelleggel vannak. Ástam nekik egy-egy 100x100x70-es gödröt és ott kicseréltem a talajt. Azt már látom, hogy a szárazságot tényleg nem bírják. A tavalyinéhány szem termés nagyon finom volt. A madrak is szerették.
- A Vaccinium vitis-idaea 'Koralle'. A két darab piros áfonya szintén megfigyelési fázisban van. Nem tudom, hogy megmaradnak-e nálunk, mivel savanyú talajt igényelnének.
- Viburnum trilobum 'Alfredo'. Régóta szerettem volna megszerezni, most végre sikerült. Úgy néz ki, mint egy kisméretű labdarózsa. Elképesztően hidegtűrő (Z2), mindösszesen két méter, jól bírja az árnyékot, ehető bogyót terem és ősszel szinesedik a levele.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése