Molinia arundinacea 'Zuneigung' és 'Karl Foerster'

Holnap szeretném visszavágni legalább a felső részen teljesen az évelőket és a füveket, úgyhogy ma még gyorsan csináltam itt egy képet.

Középen egy Molinia arundinacea 'Zuneigung' látható. Most megnéztem – a Gaissmayeréknél ez lehetséges –, 2008 tavaszán rendeltem. Ez a növény akkor egy 11cm-es cserépben jött. Nálunk sajnos ezt a fajtát nem lehet kapni, de a 'Karl Foerster'-t – ami nem ennyire elhajló, de az is nagyon szép – mind a Hegede, mind a Mocsáry kertészet termeszti. Minden olyan kertben, ahol nyáron van annyi öntözés, hogy nem szárad ki tartósan soha a talaj, érdemes vele próbálkozni.

Echinops - Acanthus - Phlox - Hemerocallis

Ez az egyik kedvenc összeállításom: Echinops Moliniával. És hogy az ellenpont még izgalmasabb legyen, Hosta 'Francee' és Persicaria microcephala 'Red Dragon' társulnak hozzájuk. Az ellenpontot itt a száraz (Echinops) és nedves (Molinia, Hosta, Persicaria), puha (Hosta, Molinia, Persicaria) és kemény (Echinops), vékony (Molinia) és széles (Hosta a széles és az Echinops és a Persicaria átmenetet képeznek) levelű növények adják. Azért lehet ezt megcsinálni, mert a növények tűréshatárainak a szélét használom ki. Az Echinops a számára elviselhető legárnyékosabb és legnedvesebb helyen van, a Hosta a legnaposabbon. (A Molinia és a Persicaria pedig nagyjából a számukra optimális helyen vannak.)

A másik fő kedvencem az Acanthus hungaricus, amelyik az általános elképzelések ellenére nagyon jól bírja a félárnyékot (mindazonáltal ez nem egy árnyéki növény, napos-félárnyékos helyet igényel; félárnyék-árnyékos hely nem való neki) és a locsolást pedig kimondottan szereti. Mint ahogy a neve is mutatja, ez egy nálunk honos növény, ennek ellenére valamiért a jóval kevésbé hidegtűrő(Z7) Acanthus mollis van többnyire forgalomban. Figyelni kell, hogy az ember a hungaricus-t vegye meg, mert ez némi téli takarással probléma mentesen tartható nálunk, míg a mollis csak sanyarog, ráadásul eközben szörnyen tarackol.


Nagyon szeretem a Phloxokat, tele volt velük a kert. Elég nehezen tarthatók azonban, ha nincsenek optimális körülmények között, akkor hamar megcsúnyulnak. Ezért ősszel összeszedtem őket és mindet beraktam a kis haszonkertembe. (Mint vágóvirágok hasznosulnak itt. Valamint azzal, hogy adott esetben nem rontják másutt a kert képét.) Féltem, hogy milyen lesz ennyi Phlox együtt, de végülis nagyon tetszik az eredmény.

Ez a narancssárga szépség a Lilium Henryi. Én úgy vettem meg az elsőt, hogy nem volt becsomagolva, csak egy kupac hagyma volt látható. De már az is olyan csodaszép volt, hogy először mondtam, hogy ebből kérek hármat és csak utána kérdeztem meg, hogy mi ez. (Ez azért még kezdő kertész koromban volt.) A névhez egy liliom-kert oldalát kötöttem be, feltétlenül érdemes benézni.

Zella Virginia a barackszínű sásliliom neve. Azon nagyon kevés telt sásliliom egyike, amely a mi Z5-ös zónánkba is alkalmas. Marianne Joosten kertészetéből vettük, amelyiknek fantasztikus kínálata van és lényegesen olcsóbb, mint a nyugati kertészetek szoktak lenni. Mindenképpen érdemes megnézni a lapját!

Mesebeli színek

címmel jelent meg a Kertbarát Magazin 9-10. számában az ősszel színesedő bokrokról és fákról írt cikkem. Némi illusztráció ehhez, a ma délutáni fényképek.

(A Kertbarát Magazinban a következő cikket az alternatív gyümölcsökről szintén én írtam, érdemes megnézni azt is. Ha valakit érdekelne, itt blogon több cikk is van erről a témáról.)

A fenti nagy évelőágyás árnyékos része

Ennek megfelelően inkább növekedési- és levélformákra épül. Nagyon szeretem, de ritkán teszek fel róla képeket, mert még nincs teljesen kész és ezért nehéz fotózni.

Most azt hiszem sikerült olyan képeket csinálni, amelyek valamennyire megmutatják, hogy milyen és ez már utal arra, hogy milyennek szeretném majd ha készen lesz.

Eső után ...

... és ahogy kinéz, további esők előtt. A reggeli hatalmas felhőszakadás után kisütött a nap, gyorsan kimentem, hogy készítsek néhány képet ...