Most hogy nem kell gyomlálni, van idő kertészeti lapokat nézegetni. Kezdjük a rózsákkal.
Rosenmeile: Christine Meile rózsakertész és növényfotográfus (valamint kutyabarát) gyönyörű és információgazdag lapja.
Helpmefind: Minden, ami rózsa. Egy-egy növényről lehetőleg sok fényképet közölnek (ha van, belinkelnek olyan kerteket, ahol az adott rózsa megtalálható), elég pontos magasság és szélesség adatokat hoznak, gyakran jelölik az árnyéktűrést is, és olyan különleges típusokról is részletes adatokat közölnek, mint az utóbbi évtizedekben kifejlesztett, abszolut hidegtűrő kanadai rózsák. A rózsákhoz ezt használom a leggyakrabban.
RogersRoses: Annak a meseszép angol könyvnek, amelynek a képein fellelkesülve elkezdtük a rózsakertünket megcsinálni, s azóta is – pedig már tíz éve megvan – időről időre előveszem, az internetes változata. Nagyon jó keresőrendszere van.
EveryRose: Az egyik legnagyobb rózsa-adatbázis, amely felajánl egy olyan keresőrendszert is, ahol különféle tulajdonságok együttese alapján kereshetünk rózsát, ami kezdőként nagyon sokat segített nekem.
RoseFile: Még egy rózsa-adatbázis, nagyon sok jó képet és információt tartalmaz (külön lapot a hidegtűrő rózsákról).
JustOurPictures: A legszebb rózsafotók, melyeket valaha is láttam; a szöveg angol.
David Austin Roses: Szerintem a világ legjobb rózsái. Olyan pazarul néznek ki mint a régi rózsák, viszont azokkal ellentétben általában többször virágoznak. Fantasztikus színeik vannak, némelyik csodálatosan illatos és egyik-másik elképesztően strapabíró. Viszont az a tapasztalatom, hogy nekünk érdemesebb a rózsáikat közelebbről, Németországból vagy Ausztriából beszerezni, mert erősebbek és jobban növekednek nálunk.
Peter Beales Roses: Austin mellett a másik leghíresebb angol rózsakertészet. Több mint 1300 klasszikus rózsát kínál, vadrózsában és történelmi rózsában egészen fantasztikus. Nagyon jó összetett keresőrendszere van, amely figyelmet fordít a rózsák – egyébként elég nehezen megtudható – fény és talajigényére. (Viszont az általa írt virágzási időkkel nem árt óvatosnak lenni.) Az ő rózsái különös módon jobban bírják a mi klímánkra való átállást, mint az Austin féle rózsák.
Rosen von Schultheis: A legrégebbi német rózsakertészet, hatalmas választékkal, jó minőséggel. Nagyon sok angol rózsát kínál és egy sor olyan különlegességet is, mint a nálunk is biztosan télálló kanadai és észt hibridek.
Azt reméltem, hogy sikerül mostanra megírnom a bejegyzést a talajtakarókról, de nem lettem készen vele. Így csak gyorsan felrakok néhány friss képet a kertről.
És közben elmondom, hogy pénteken a Silvanus Faiskola békásmegyeri üzletében voltam Haschberg bodzáért. Ez egy osztrák szelekció, amelyiknek nagy a hozama és biztosan terem. Magyarországon elég nehéz hozzáférni. A Silvánusban 40-60 centiseket árulnak 790 forintért. Gyorsan nő, úgyhogy két-három év alatt már ebből a kicsiből is rendes bokor lesz. Az ára is nagyon barátságos, ugyanez a Praskacban 11,80 euro.
A bodza mellett – hasonló áron – árultak egy elég jó fajta fanyarkát (Amelanchier lamarckii) is. A Praskacban nagyjából ilyen méretű bokor, ha az embernek nagy szerencséje van, akkor 9,70, de valószínűbben 17, 70 vagy 26,50 eurót kell kiadni érte. Négy-öt méteres bokor lesz, minden talajon termeszthető, bírja a szárazságot is, ősszel gyönyörűen színesedik – és nagyon finom, áfonyához hasonló ízű és méretű bogyója van. Ezenkívül volt még egy pár somjuk, egy csomó jostájuk és tüskétlen csipkerózsát is láttam. A som, ha jól emlékszem, 590 forint, a josta és a csipkerózsa is hasonló áron volt. Elég nagy kínálatuk volt áfonyából is – de ez csak azoknak való, ahol savanyú talaj van a kertben és bőségesen tudnak locsolni.
Szóval, ha valaki könnyen termeszthető alternatív gyümölcsökre vágyik, akkor érdemes gyorsan elmennie Silvanusba és egy kicsit megcsappantania a készletüket.
