Itt állt a telken lévő kis házikó, amit akkor bontottunk le, amikor készen lett a házunk. Elég izgalmas volt, mert fél méter választotta el az újonnan épült háztól.
Szerettem volna a romok helyére valami nagyon szépet. Ez azonban annyira nehéz hely, hogy tizennégy éve kínlódom vele.
A talaj tiszta homok. Meglehetősen árnyékos, viszont délben tűz rá a nap.
Végül is most itt tartok.
Én igazából innét - a törökmogyoró alatti padról - szoktam leginkább nézni.
Gyerekkorom kertjében egy hosszú Buxus sövény volt. Nagyon szerettem, különösen az illatát.
Így is történt. Sikerült vidéken hatvan forintért hozzájutni darabjához. Ha jól emlékszem, a kertész egész készletét felvásároltuk.
És a kertet teleraktuk alacsony Buxus sövénnyel. Ez övezi a szökőkutat. Buxus sövény van a fűszerkert körül.
Majd továbbmenve a Buxus sövény körbeöleli a diófát.
A kert felső és alsó részét összekötő lépcsőt szintén Buxus szegélyezi, nagyon szép ellenpontot adva a lenti természetközelibb beültetésnek.
Mivel sem magasságban sem szélességben nem lesz nagyobb 1-2 méternél, néhány bokor szabad állásban is található a kertben. (Viszont bármennyire is illene, soha ne ültessük télen kint maradó cserépbe, mert átfagy és tavaszra meghal.)
Szinte minden stílussal harmonizál. Itt egy mediterrános összeállításban van. És valóban, jól bírja a szárazságot és a gyenge talajt.
Itt pedig egy kimondottan hűvös hangulatú beültetésben, Hostákkal együtt nehéz és nedves talajon.
Most már sajnos nem nagyon lehet olyan olcsón hozzájutni, mint ahogy nekünk sikerült tizennégy éve, de ezzel együtt feltétlenül érdemes egy-két Buxust tenni a kertbe. Figyelni kell azonban arra, hogy többféle fajtája van és némelyik fagyérzékenyebb, valamint többnyire nagyobbak lesznek mint a 'Suffruticosa'.
