Néhány lap ide sorolja a bogyósokat és a rebarbarát is, mások nem. Én, mivel nálunk ezek a gyümölcsök valóban a megszokott gyümölcsök alternativái, felveszem őket a listára.
Juglans regia: Két diófánk is van. Egy kis termésű kemény héjú volt a kertben és mi vettünk egy nagy termésű papírhéjút (nem tudom sajnos a nevét). Ez utóbbi az első két évben tényleg ilyen diót termett, azóta azomban ez is áttért a kis termésű, kemény héjúra. Fontos még tudni a dióról, hogy azzal ellentétben, amit a kertészetben mondanak róla, 25 méteres fa lesz. És gyorsan nő. Mi a kertünk egész alsó részét újra kellett ültessük emiatt. A napos fűszerkertünk helyére ugyanis, már több éve - a gyorsan növő dió árnyéka miatt - árnyliliomokat kellett telepíteni.
- Lonicera caerulea kamtschatica 'Blue Velvet': Kamcsatkai mézbogyó. Május-júniusban terem kétcentis, az áfonyához hasonló ízű, hosszúkás kék bogyót. Rendkívül fagytűrőnek mondják - a virágait is. Az interneten a Blue Velvetet mondták a legjobb fajtának és ez egyben öntermő is. Mi 2007 őszén vettünk egy kis bokrot a Praskacban. Most szépen virágzik, reméljük a termését is megkóstolhatjuk hamarosan.
- Mespilus germanica: A naspolya nagyon szép kis fa. Költői formája van, gyönyörűek a virágai. Szinte semmilyen gondozást nem igényel. Ha nem teremne semmit, akkor is érdemes lenne betelepíteni a kertbe. De még ráadásul terem is. Azt hiszem, mi anno Hollandi óriás nevű fajtát vettünk. Véletlenül olyan helyre tettük, amit szeret. Mélyrétegű, rendszeresen öntözött talajon, sok napot is kapó, félárnyékos helyen van. Rengeteget terem, s a fán megérve nagyon finom a gyümölcse - a boltban kaphatót én soha nem szerettem, de így fáról az egyik kedvencem.
- Morus alba 'Pendula': Gyerekkoromban nagyon szerettem az eperfa gyümölcsét. Szerettem volna betelepíteni a kertbe is, de mivel meglehetősen nagy fa lesz, nem találtam neki helyet. Most végre eszembe jutott, hogy a fehér eperfának van csüngő változata is, és az maximum három-öt méteres lesz. Egy hete boldog gazdája vagyok egy ilyennek. Még elég kicsi, de remélem, hogy hamarosan teremni fog. Hmmm.- Prunus x cistena: Látom az interneten, hogy a törpe vérszilvát Amerikában fának is szokták tartani, de én még csak bokornak láttam. Nagyon szép sötétbordó levelei, tavasszal dekoratív rózsaszín virágai vannak, és a Praskac szerint ehető a termése. Ez kivételesen egy igényes növény, jól öntözött talajt kíván. Száraz helyen lassan fejlődik.
- Prunus cerasifera 'Nigra': A vérszilva három-négy méteres fa, egész évben sötétbordó levéllel. Jól bírja a szárazságot és noha a napot szereti, elviseli a félárnyékot is. Ennek már próbáltam a termését. Finom.
- Rheum rhabarbarum:Nekünk nem az alapfaj van meg, hanem egy ismeretlen nevû német rebarbara. Barátainktól kaptuk, akiknél ez egy családi örökség, még évtizedekkel ezelőtt hozta valaki Németországból. Fantasztikus növény, karvastagságú szárai vannak és kb. nyolcvan centi széles a levele. Én a rebarbarát legjobban bambuszpárolóban - ha nincs, a tésztaszűrő is tökeletesen megteszi - forrásban lévő víz fölött párolva, egy kis olivaolajjal szeretem a legjobban. Nagyszerűen illik az ugyanilyen módon elkészített zöldségekhez (lehetőleg minél kisebb cukkini, sárgarépa, brokkoli, és ha tévedéből leárazták a szupermarketban, akkor cikória saláta, stb. - a fantáziának semmi nem szab határt). A rebarbara ahhoz, hogy szép legyen, jó talajt, sok vizet igányel és nagyon fontos, hogy a csigák egyik kedvenc csemegéje. Nálunk csak csigaírtó granulátummal maradt meg.
- Ribes nigrum 'Fertődi 1': Ez egy kisnövésű magyar fekete ribizli fajta. Egy méternek írják, nálunk már most, második évben nagyobb. De legalább jó íze van. Az Agro Napló mai száma a következő jókat írja róla: "1959 Fertőd, 1976 óta elismert fajta. Érése június eleje. Fürtje hosszú, bogyói a legnagyobbak. Bőven és rendszeresen terem. Gépi szüretelésre alkalmas. Lisztharmattal és egyéb gombakártevőkkel szemben meglehetősen ellenálló."
- Ribes nigrum 'Titania': Ezt a feketeribizlit viszont éppen azért választottam, mert a kerítés melletti sövénybe nagy növényre volt szükség. Tényleg nagyon erőteljesen nő. Jól terem.
- Ribes rubrum 'Rovada': Igyekeztem a piros ribizlit úgy kiválasztani, hogy a feketékkel egy időben teremjen. Ezért vettem ezt a fajtát. Remélem ők is olvasták azt a szakirodalmat, amit én és ahhoz is tartják magukat. A fekete ribizlinek szép nagy bimbói vannak, ezé pedig úgy néznek ki, mintha a télen elfagytak volna. Tavaly szomorúan állapítottam meg, hogy megdöglött a ribizlim és a fél várost bejárva vettem egy újat. Mikor megyek, hogy elültessem, látom, hogy a döglött ribzli él és virul. Az újonan hozott ribizli rögtön ment a szomszédba. Az idén pontosan ugyanúgy nézett ki, de mondtam neki, hogy a szomszédasszony tavaly már megkapta a ribizlijét, idén nem kap újat. Tényleg, két hét múlva gyönyörűen kihajtott. A magyar kertészeti szokások ellenére a piros ribizli változatlanul a hűvös klímát, és a jólöntözött talajt szereti.
- Ribes uva-crispa 'Rokula': Ez egy piros bogyójú egres. (Nem találtam róla magyar nyelven használható lapot.) Mikor megvettük a kertünket, éppen ért itt egy piros bogyójú egres. Nagyon finom volt. Sajnos az én hozzánemértésem következtében elpusztult. A mai napig nagyon fáj a szívem miatta. Ennek az első bokornak az emlékére vettem ezt a Rokulát. Ráadásul állítólag egyszerre terem a ribizlikkel.
- Rosa 'PiRo 3' - Pillnitzer Vitaminrose: Ezt a Pillnitzi vitaminrózsát kimondottan a csipkebogyójáért nemesítették Németországban. Nagy és különlegesen magas C vitamin tartalmú bogyója van. Német területen nagyon kedvelt, de máshol még alig ismerik. Noha nincs benne a Praskac internetes katalógusában, most mikor ott voltunk, mégis volt nekik és így sikerült egyet venni. Nagyon örülök neki, mert voltak már vadrózsáink és telente nagyon szerettem a csipkebogyójukat. A Rosen von Schultheis rendszeresen árulja a PIRO 3-at. Mi vettünk már tőlük rózsákat, nagyon megbízhatóak.
A képek a Hortus Carmelin lévő 2006 és 2007 albumokból valók.
Juglans regia: Két diófánk is van. Egy kis termésű kemény héjú volt a kertben és mi vettünk egy nagy termésű papírhéjút (nem tudom sajnos a nevét). Ez utóbbi az első két évben tényleg ilyen diót termett, azóta azomban ez is áttért a kis termésű, kemény héjúra. Fontos még tudni a dióról, hogy azzal ellentétben, amit a kertészetben mondanak róla, 25 méteres fa lesz. És gyorsan nő. Mi a kertünk egész alsó részét újra kellett ültessük emiatt. A napos fűszerkertünk helyére ugyanis, már több éve - a gyorsan növő dió árnyéka miatt - árnyliliomokat kellett telepíteni.
- Lonicera caerulea kamtschatica 'Blue Velvet': Kamcsatkai mézbogyó. Május-júniusban terem kétcentis, az áfonyához hasonló ízű, hosszúkás kék bogyót. Rendkívül fagytűrőnek mondják - a virágait is. Az interneten a Blue Velvetet mondták a legjobb fajtának és ez egyben öntermő is. Mi 2007 őszén vettünk egy kis bokrot a Praskacban. Most szépen virágzik, reméljük a termését is megkóstolhatjuk hamarosan.
- Mespilus germanica: A naspolya nagyon szép kis fa. Költői formája van, gyönyörűek a virágai. Szinte semmilyen gondozást nem igényel. Ha nem teremne semmit, akkor is érdemes lenne betelepíteni a kertbe. De még ráadásul terem is. Azt hiszem, mi anno Hollandi óriás nevű fajtát vettünk. Véletlenül olyan helyre tettük, amit szeret. Mélyrétegű, rendszeresen öntözött talajon, sok napot is kapó, félárnyékos helyen van. Rengeteget terem, s a fán megérve nagyon finom a gyümölcse - a boltban kaphatót én soha nem szerettem, de így fáról az egyik kedvencem.
- Morus alba 'Pendula': Gyerekkoromban nagyon szerettem az eperfa gyümölcsét. Szerettem volna betelepíteni a kertbe is, de mivel meglehetősen nagy fa lesz, nem találtam neki helyet. Most végre eszembe jutott, hogy a fehér eperfának van csüngő változata is, és az maximum három-öt méteres lesz. Egy hete boldog gazdája vagyok egy ilyennek. Még elég kicsi, de remélem, hogy hamarosan teremni fog. Hmmm.- Prunus x cistena: Látom az interneten, hogy a törpe vérszilvát Amerikában fának is szokták tartani, de én még csak bokornak láttam. Nagyon szép sötétbordó levelei, tavasszal dekoratív rózsaszín virágai vannak, és a Praskac szerint ehető a termése. Ez kivételesen egy igényes növény, jól öntözött talajt kíván. Száraz helyen lassan fejlődik.
- Prunus cerasifera 'Nigra': A vérszilva három-négy méteres fa, egész évben sötétbordó levéllel. Jól bírja a szárazságot és noha a napot szereti, elviseli a félárnyékot is. Ennek már próbáltam a termését. Finom.
- Rheum rhabarbarum:Nekünk nem az alapfaj van meg, hanem egy ismeretlen nevû német rebarbara. Barátainktól kaptuk, akiknél ez egy családi örökség, még évtizedekkel ezelőtt hozta valaki Németországból. Fantasztikus növény, karvastagságú szárai vannak és kb. nyolcvan centi széles a levele. Én a rebarbarát legjobban bambuszpárolóban - ha nincs, a tésztaszűrő is tökeletesen megteszi - forrásban lévő víz fölött párolva, egy kis olivaolajjal szeretem a legjobban. Nagyszerűen illik az ugyanilyen módon elkészített zöldségekhez (lehetőleg minél kisebb cukkini, sárgarépa, brokkoli, és ha tévedéből leárazták a szupermarketban, akkor cikória saláta, stb. - a fantáziának semmi nem szab határt). A rebarbara ahhoz, hogy szép legyen, jó talajt, sok vizet igányel és nagyon fontos, hogy a csigák egyik kedvenc csemegéje. Nálunk csak csigaírtó granulátummal maradt meg.
- Ribes nigrum 'Fertődi 1': Ez egy kisnövésű magyar fekete ribizli fajta. Egy méternek írják, nálunk már most, második évben nagyobb. De legalább jó íze van. Az Agro Napló mai száma a következő jókat írja róla: "1959 Fertőd, 1976 óta elismert fajta. Érése június eleje. Fürtje hosszú, bogyói a legnagyobbak. Bőven és rendszeresen terem. Gépi szüretelésre alkalmas. Lisztharmattal és egyéb gombakártevőkkel szemben meglehetősen ellenálló."
- Ribes nigrum 'Titania': Ezt a feketeribizlit viszont éppen azért választottam, mert a kerítés melletti sövénybe nagy növényre volt szükség. Tényleg nagyon erőteljesen nő. Jól terem.
- Ribes rubrum 'Rovada': Igyekeztem a piros ribizlit úgy kiválasztani, hogy a feketékkel egy időben teremjen. Ezért vettem ezt a fajtát. Remélem ők is olvasták azt a szakirodalmat, amit én és ahhoz is tartják magukat. A fekete ribizlinek szép nagy bimbói vannak, ezé pedig úgy néznek ki, mintha a télen elfagytak volna. Tavaly szomorúan állapítottam meg, hogy megdöglött a ribizlim és a fél várost bejárva vettem egy újat. Mikor megyek, hogy elültessem, látom, hogy a döglött ribzli él és virul. Az újonan hozott ribizli rögtön ment a szomszédba. Az idén pontosan ugyanúgy nézett ki, de mondtam neki, hogy a szomszédasszony tavaly már megkapta a ribizlijét, idén nem kap újat. Tényleg, két hét múlva gyönyörűen kihajtott. A magyar kertészeti szokások ellenére a piros ribizli változatlanul a hűvös klímát, és a jólöntözött talajt szereti.
- Ribes uva-crispa 'Rokula': Ez egy piros bogyójú egres. (Nem találtam róla magyar nyelven használható lapot.) Mikor megvettük a kertünket, éppen ért itt egy piros bogyójú egres. Nagyon finom volt. Sajnos az én hozzánemértésem következtében elpusztult. A mai napig nagyon fáj a szívem miatta. Ennek az első bokornak az emlékére vettem ezt a Rokulát. Ráadásul állítólag egyszerre terem a ribizlikkel.
- Rosa 'PiRo 3' - Pillnitzer Vitaminrose: Ezt a Pillnitzi vitaminrózsát kimondottan a csipkebogyójáért nemesítették Németországban. Nagy és különlegesen magas C vitamin tartalmú bogyója van. Német területen nagyon kedvelt, de máshol még alig ismerik. Noha nincs benne a Praskac internetes katalógusában, most mikor ott voltunk, mégis volt nekik és így sikerült egyet venni. Nagyon örülök neki, mert voltak már vadrózsáink és telente nagyon szerettem a csipkebogyójukat. A Rosen von Schultheis rendszeresen árulja a PIRO 3-at. Mi vettünk már tőlük rózsákat, nagyon megbízhatóak.
A képek a Hortus Carmelin lévő 2006 és 2007 albumokból valók.
1 megjegyzés:
is it possible to translate these blog posts into english ?
Megjegyzés küldése