A cserép előtt jobbra, az a sárga borzos. Ez persze az őszi színe. Évközben zöld.

2005-ben hoztam Angliából, a Királyi Kertészeti Társaság London melleti kertjéből,
Wisleyből.

Olyan költőinek találtam, hogy 2007-ben még kettőt beszereztem egy belga kertészetből, amelyek állítólag két méter magasak lesznek. Egyelőre csak egyhúsznál tartanak, viszont hogy egymás mellé vannak ültetve, nagyon bájos piros bogyót teremnek.

Közben kiderült, hogy a pávafarkú salamonpecsét nálunk is honos, védett ritka faj.
2 megjegyzés:
mit költői? drámai! még a végén megkedvelem az őszt...
Én igyekszem mindent megtenni ezért. Nekem ugyanis az ősz a kedvenc évszakom.
Megjegyzés küldése