Húsvét

"A szombat befejeztével, abban az órában, amely a hét első napjára virrad, Mária Magdolna és a a másik Mária elment megnézni a sírt. És íme, nagy földrengés támadt: az Úr angyala leszállt az égből, odament, elhengerítette a követ és ráült. Olyan volt a megjelenése, mint a villám és a ruhája fehér volt, mint a hó. ... Az angyal megszólalt és azt a mondta az asszonyoknak: ... ne féljetek! Hiszen tudom, hogy Jézust a megfeszítettet keresitek. Nincs itt, mert feltámadt, amint megmondta." (Mt 28, 1-6)

Vendég a kertben

Mindig nagyon érdekes, más hogyan látja a kertet. Jelen esetben Mammka, akinek a blogja már gondosan el volt téve a kedvenceim közé, mikor személyesen is megismertem őt. Két hete nálunk járt és annyira tetszettek a képei, megkértem őt, hogy megoszthassam azokat a Kerti Napló olvasóival is. Íme, Mammka fotói:

"A legelső találkozásom Kata kertjével a blogon történt. Nagyon megfogta a lelkemet ez az írása.

Mindenható Isten terve volt, hogy be is léphettem ebbe a kertbe.

Két hete készítettem ezeket a fotókat, azóta már több virág kinyílt, zöldebb minden, hiszen napról-napra növekednek a virágaink, növényeink.

Mindig is szerettem a zegzugos kerteket. Katáéban elvarázsoló számomra a számtalan kis pad, szék, kő, gerenda, ahova le lehet ülni, el lehet bújni, be lehet olvadni a kertbe.

Megerősített a látvány abban az elhatározásomban, hogy ne adjam fel az én kertemben ezeknek a létrehozását, amit apróban igyekszem megvalósítani nálunk. A csipkebokor alatt tavaly volt egy kis asztal egy székkel, a diófa alatt szintén, de még mindig töröm a fejem hasonló kerti kuckók létrehozásán.

A másik szeretnivaló, ami szintén azonos az ízlésemmel, a tégla-és kőburkolatú kerti ösvények.

Főleg ezeket fotóztam….

Harmadikként pedig az örök vágyálom, a kőfal. Na, meg a kert végében levő patak…."