Akár én is csinálhattam volna volna. De nem én csináltam. Hanem Peter Janke, német kertész (a nevére kattintva a honlap galériája jön be). James Golden lapján találtam decemberben egy rövid cikket Jankéről. Mint annyiszor, most is teljesen megegyezik az ízlésünk.2009. január 17., szombat
Peter Janke - Gartenkonzepte
Akár én is csinálhattam volna volna. De nem én csináltam. Hanem Peter Janke, német kertész (a nevére kattintva a honlap galériája jön be). James Golden lapján találtam decemberben egy rövid cikket Jankéről. Mint annyiszor, most is teljesen megegyezik az ízlésünk.
2009. január 11., vasárnap
2008
Felraktuk a Hortus Carmelire a 2008-as képekből készült albumot.(A kertbe bemenve az oldal aljára kell lemenni. A 2008-as albumon a kis képekre kattintva bejönnek a nagyok és ott a jobb felső sarokban lévő kis kézre kattintva végig lehet menni a nagy képeken.)
2009. január 7., szerda
Azok a csodálatos borbolyák! 1. Berberis koreana
Az egyik nagy kedvencem. Egész évben gyönyörű és fantasztikusan strapabíró bokor.
Így néz ki tavasszal, a levelek kihajtásakor.
Májusban, virágzáskor.
Ez a nyári formája. Szerintem az egész rész keleties jellegét megerősíti. Ráadásul ez egy meglehetősen árnyékos hely, ahol nehéz, agyagos talaj van. Szinte lehetetlen ide növényt találni. Itt én ugyan locsolok (a tavaszi és a téli képét összehasonlítva lehet látni, hogy nő is mint a bolond), de a Praskac szerint bírja a szárazságot is.
1,5-2 méter magas, és a különféle lapok kevesebbet írnak, de szerintem legalább 3 méter széles lesz. A bogyóját Koreában megeszik.
Nálunk is lehet kapni. Én a Zöld Király-ban szinte mindig látom az egyik változatát.
Így néz ki tavasszal, a levelek kihajtásakor.
Májusban, virágzáskor.
Ez a nyári formája. Szerintem az egész rész keleties jellegét megerősíti. Ráadásul ez egy meglehetősen árnyékos hely, ahol nehéz, agyagos talaj van. Szinte lehetetlen ide növényt találni. Itt én ugyan locsolok (a tavaszi és a téli képét összehasonlítva lehet látni, hogy nő is mint a bolond), de a Praskac szerint bírja a szárazságot is.
1,5-2 méter magas, és a különféle lapok kevesebbet írnak, de szerintem legalább 3 méter széles lesz. A bogyóját Koreában megeszik.
Nálunk is lehet kapni. Én a Zöld Király-ban szinte mindig látom az egyik változatát.2008. december 30., kedd
Áldott, boldog új évet!
Így, az év végén, egy körséta a kertben.
Közvetlenül a ház mellett, a tuják mögött van a paraszt-kert, ahol végül is különféle bogyósokat termelek és itt tartom a Phlox-gyűjteménykémet is.
A jobb sarokban a ház előtti pad, ahonnét a rózsákra és a fenti nagy évelőágyásra lehet látni.
Ugyanaz a pad a rózsák felől. Az oszlopos nyárfák jelzik a határunkat, mögöttük az erdő.
Az erdő felőli részünk lent.
A második képen látható tujasor, lentről.
Lent, középen: a naspolyafa.
A lenti részünk jobb oldalon. A jobb alsó sarokban látható út a parasztkertbe visz vissza.
Közben kisütött a nap. A harmadik képen bal oldalon látható örökzöld magnólia, itt a jobb felső részen van. Mellette megy le a fő lépcső a lenti részre. Itt a buxusok mögött van és a japán teázó felől nézzük.
A lépcső ehhez a csavart mogyoróhoz vezet.
Ha egyenesen tovább megyünk az úton, akkor az visszavisz a ház felé. A téglafal a fenti kerítésünk.
Ez az út visz tovább a házhoz. Az örökzöldek már közvetlen a ház mellett vannak.
Mind a borús, mind a derűs napokon áldott, boldog új évet mindenkinek!
Közvetlenül a ház mellett, a tuják mögött van a paraszt-kert, ahol végül is különféle bogyósokat termelek és itt tartom a Phlox-gyűjteménykémet is.
A jobb sarokban a ház előtti pad, ahonnét a rózsákra és a fenti nagy évelőágyásra lehet látni.
Ugyanaz a pad a rózsák felől. Az oszlopos nyárfák jelzik a határunkat, mögöttük az erdő.
Az erdő felőli részünk lent.
A második képen látható tujasor, lentről.
Lent, középen: a naspolyafa.
A lenti részünk jobb oldalon. A jobb alsó sarokban látható út a parasztkertbe visz vissza.
Közben kisütött a nap. A harmadik képen bal oldalon látható örökzöld magnólia, itt a jobb felső részen van. Mellette megy le a fő lépcső a lenti részre. Itt a buxusok mögött van és a japán teázó felől nézzük.
A lépcső ehhez a csavart mogyoróhoz vezet.
Ha egyenesen tovább megyünk az úton, akkor az visszavisz a ház felé. A téglafal a fenti kerítésünk.
Ez az út visz tovább a házhoz. Az örökzöldek már közvetlen a ház mellett vannak.
Mind a borús, mind a derűs napokon áldott, boldog új évet mindenkinek!2008. december 24., szerda
"Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt kezdetben Istennél. Minden általa lett, és nála nélkül semmi sem lett, ami lett. Benne élet volt és az élet volt az emberek világossága.
... Az igazi világosság, aki minden embert megvilágosít, a világba jött. ... A tulajdonába jött, övéi azonban nem fogadták be.
Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek ..." (Jn 1, 1-12)
... Az igazi világosság, aki minden embert megvilágosít, a világba jött. ... A tulajdonába jött, övéi azonban nem fogadták be.
Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek ..." (Jn 1, 1-12)
Áldott, boldog karácsonyt!
2008. december 20., szombat
2008. december 12., péntek
2008. december 6., szombat
Molinia 'Transparent'
A középen lévő füvet hívják így. Azt hiszem, érthető, hogy miért.
A legeslegkedvencebb füvem. Egész éveben szerettem volna írni róla, de soha nem sikerült elég szép fényképet készítenem.
Mostanra beláttam, hogy egyenlőre nem tudok ezeknél jobbat. Élőben sokkal-sokkal szebb.
Két méter magasra nő. Júliusban kezd el virágozni, de tavasztól ősz végéig szép. Az első komolyabb havazástól azonban összeesik.
Eredetileg mocsári fű, nem igényel ugyan állandóan vizes talajt, de rendszeres és alapos öntözésre van szüksége.
Talajban viszont nem válogat, nálunk a könnyű és a nehéz talajt egyformán szereti. Napon és félárnyékban is jól fejlődik.
A legeslegkedvencebb füvem. Egész éveben szerettem volna írni róla, de soha nem sikerült elég szép fényképet készítenem.
Mostanra beláttam, hogy egyenlőre nem tudok ezeknél jobbat. Élőben sokkal-sokkal szebb.
Két méter magasra nő. Júliusban kezd el virágozni, de tavasztól ősz végéig szép. Az első komolyabb havazástól azonban összeesik.
Eredetileg mocsári fű, nem igényel ugyan állandóan vizes talajt, de rendszeres és alapos öntözésre van szüksége.
Talajban viszont nem válogat, nálunk a könnyű és a nehéz talajt egyformán szereti. Napon és félárnyékban is jól fejlődik.2008. december 3., szerda
Isten éltessen Anne Marie!
Anne Marie-t a blogon keresztül ismertem meg. Az USA-ban, Illinoisban él, de a nagyszülei még Budán gazdálkodtak - így aztán Anushka-ként szokta nekem aláírni a leveleit. A férjével egy nagyon szimpatikus biogazdaságot csinálnak. Öt gyerekük van, Anne Marie otthon tanítja őket. Jövő héten szerettem volna a blogjáról írni, de a tegnapi bejegyzése olyan gyönyörű, hogy megkértem Tamást, most azonnal fordítsa le.
35
Gyerekkoromban azt gondoltam, s ahogy telnek az évek, azóta is azt gondolom, hogy harminchét évesnek lenni fantasztikus dolog lesz.
Miért?
Azért, mert akkorra már, úgy hiszem, több szempontból is igazán megtalálom önmagamat. Azt mindig is tudtam, hogy férjhez megyek majd, de nem is képzeltem volna, hogy ilyen csodálatos férfihoz. Mindig tudtam, hogy gyerekeim lesznek, de azt nem, hogy öt, ráadásul ilyen gyors egymásutánban. Mindig tudtam, hogy katolikus maradok, de azt nem, hogy ez milyen fontos lesz számomra. Csak az utóbbi néhány évben, a farmunk ezer teendőjével töltött élet közepette ébredtem rá, mennyire az vagyok, ami a hitem. Ez határoz meg. Ez vezet. Ez ad erőt minden mértéken túl. Tudom, hogy minden év… nem is, inkább minden nap, minden egyes lépés, amelyet teszek, Isten felé kell vezessen, nem el Tőle.
Azt is csak mostanában értettem meg, hogy hivatásom az életben nem egysíkú, hanem sok dimenziójú. Hogy olykor teljes mértékben tanárnak kell lennem, máskor meg szerető feleségnek.
Katolikus hitem vezetett el annak megértéséhez, hogy önként átadjam magam Istennek, hogy Neki szenteljem magamat, engedjem, hogy Ő vezessen mindenben, amit teszek… minden lépésemben.
Most november 30-án, Advent első vasárnapján így töltöttem 35. születésnapomat:
Kora reggeli kelés, friss mogyorós kávéval és magam sütötte, még meleg angyalos keksszel, amish lekvárral és csönddel.
Havazott. A gyerekek nagy várakozással öltözködtek a születésnapi programhoz.
Korán reggel misére mentünk, Szent András ünnepére. Mise után még kellemesen elcsevegtünk a barátainkkal, aztán beültünk a kocsiba, és délnek indultunk, egy parkba, ahol a fák között álló egyszerű faházban terítettünk meg az otthonról hozott reggelihez.
Ahogy ott ültünk, a reggelit élveztük, és kifelé tekintgettünk a gerendák résein, a hó odakint lassan mindent belepett, csodálatos atmoszférát varázsolva körénk.
Reggeli után ráérős sétát tettünk a fehér hótakarón, mélyen belélegeztük a kristálytiszta levegőt. Egyesek hógolyó-csatát vívtak, míg én képeket készítettem…
ISTEN ÉLTESSEN ANNE MARIE!
35
Gyerekkoromban azt gondoltam, s ahogy telnek az évek, azóta is azt gondolom, hogy harminchét évesnek lenni fantasztikus dolog lesz.
Miért?
Azért, mert akkorra már, úgy hiszem, több szempontból is igazán megtalálom önmagamat. Azt mindig is tudtam, hogy férjhez megyek majd, de nem is képzeltem volna, hogy ilyen csodálatos férfihoz. Mindig tudtam, hogy gyerekeim lesznek, de azt nem, hogy öt, ráadásul ilyen gyors egymásutánban. Mindig tudtam, hogy katolikus maradok, de azt nem, hogy ez milyen fontos lesz számomra. Csak az utóbbi néhány évben, a farmunk ezer teendőjével töltött élet közepette ébredtem rá, mennyire az vagyok, ami a hitem. Ez határoz meg. Ez vezet. Ez ad erőt minden mértéken túl. Tudom, hogy minden év… nem is, inkább minden nap, minden egyes lépés, amelyet teszek, Isten felé kell vezessen, nem el Tőle.
Azt is csak mostanában értettem meg, hogy hivatásom az életben nem egysíkú, hanem sok dimenziójú. Hogy olykor teljes mértékben tanárnak kell lennem, máskor meg szerető feleségnek.Katolikus hitem vezetett el annak megértéséhez, hogy önként átadjam magam Istennek, hogy Neki szenteljem magamat, engedjem, hogy Ő vezessen mindenben, amit teszek… minden lépésemben.
Most november 30-án, Advent első vasárnapján így töltöttem 35. születésnapomat:Kora reggeli kelés, friss mogyorós kávéval és magam sütötte, még meleg angyalos keksszel, amish lekvárral és csönddel.
Havazott. A gyerekek nagy várakozással öltözködtek a születésnapi programhoz.
Korán reggel misére mentünk, Szent András ünnepére. Mise után még kellemesen elcsevegtünk a barátainkkal, aztán beültünk a kocsiba, és délnek indultunk, egy parkba, ahol a fák között álló egyszerű faházban terítettünk meg az otthonról hozott reggelihez.
Ahogy ott ültünk, a reggelit élveztük, és kifelé tekintgettünk a gerendák résein, a hó odakint lassan mindent belepett, csodálatos atmoszférát varázsolva körénk.
Reggeli után ráérős sétát tettünk a fehér hótakarón, mélyen belélegeztük a kristálytiszta levegőt. Egyesek hógolyó-csatát vívtak, míg én képeket készítettem…
ISTEN ÉLTESSEN ANNE MARIE!
2008. november 29., szombat
Rózsás lapok
Most hogy nem kell gyomlálni, van idő kertészeti lapokat nézegetni. Kezdjük a rózsákkal.
Rosenmeile: Christine Meile rózsakertész és növényfotográfus (valamint kutyabarát) gyönyörű és információgazdag lapja.
Helpmefind: Minden, ami rózsa. Egy-egy növényről lehetőleg sok fényképet közölnek (ha van, belinkelnek olyan kerteket, ahol az adott rózsa megtalálható), elég pontos magasság és szélesség adatokat hoznak, gyakran jelölik az árnyéktűrést is, és olyan különleges típusokról is részletes adatokat közölnek, mint az utóbbi évtizedekben kifejlesztett, abszolut hidegtűrő kanadai rózsák. A rózsákhoz ezt használom a leggyakrabban.
RogersRoses: Annak a meseszép angol könyvnek, amelynek a képein fellelkesülve elkezdtük a rózsakertünket megcsinálni, s azóta is – pedig már tíz éve megvan – időről időre előveszem, az internetes változata. Nagyon jó keresőrendszere van.
EveryRose: Az egyik legnagyobb rózsa-adatbázis, amely felajánl egy olyan keresőrendszert is, ahol különféle tulajdonságok együttese alapján kereshetünk rózsát, ami kezdőként nagyon sokat segített nekem.
RoseFile: Még egy rózsa-adatbázis, nagyon sok jó képet és információt tartalmaz (külön lapot a hidegtűrő rózsákról).
JustOurPictures: A legszebb rózsafotók, melyeket valaha is láttam; a szöveg angol.
David Austin Roses: Szerintem a világ legjobb rózsái. Olyan pazarul néznek ki mint a régi rózsák, viszont azokkal ellentétben általában többször virágoznak. Fantasztikus színeik vannak, némelyik csodálatosan illatos és egyik-másik elképesztően strapabíró. Viszont az a tapasztalatom, hogy nekünk érdemesebb a rózsáikat közelebbről, Németországból vagy Ausztriából beszerezni, mert erősebbek és jobban növekednek nálunk.
Peter Beales Roses: Austin mellett a másik leghíresebb angol rózsakertészet. Több mint 1300 klasszikus rózsát kínál, vadrózsában és történelmi rózsában egészen fantasztikus. Nagyon jó összetett keresőrendszere van, amely figyelmet fordít a rózsák – egyébként elég nehezen megtudható – fény és talajigényére. (Viszont az általa írt virágzási időkkel nem árt óvatosnak lenni.) Az ő rózsái különös módon jobban bírják a mi klímánkra való átállást, mint az Austin féle rózsák.
Rosen von Schultheis: A legrégebbi német rózsakertészet, hatalmas választékkal, jó minőséggel. Nagyon sok angol rózsát kínál és egy sor olyan különlegességet is, mint a nálunk is biztosan télálló kanadai és észt hibridek.
Rosenmeile: Christine Meile rózsakertész és növényfotográfus (valamint kutyabarát) gyönyörű és információgazdag lapja.Helpmefind: Minden, ami rózsa. Egy-egy növényről lehetőleg sok fényképet közölnek (ha van, belinkelnek olyan kerteket, ahol az adott rózsa megtalálható), elég pontos magasság és szélesség adatokat hoznak, gyakran jelölik az árnyéktűrést is, és olyan különleges típusokról is részletes adatokat közölnek, mint az utóbbi évtizedekben kifejlesztett, abszolut hidegtűrő kanadai rózsák. A rózsákhoz ezt használom a leggyakrabban.
RogersRoses: Annak a meseszép angol könyvnek, amelynek a képein fellelkesülve elkezdtük a rózsakertünket megcsinálni, s azóta is – pedig már tíz éve megvan – időről időre előveszem, az internetes változata. Nagyon jó keresőrendszere van.EveryRose: Az egyik legnagyobb rózsa-adatbázis, amely felajánl egy olyan keresőrendszert is, ahol különféle tulajdonságok együttese alapján kereshetünk rózsát, ami kezdőként nagyon sokat segített nekem.
RoseFile: Még egy rózsa-adatbázis, nagyon sok jó képet és információt tartalmaz (külön lapot a hidegtűrő rózsákról).JustOurPictures: A legszebb rózsafotók, melyeket valaha is láttam; a szöveg angol.
David Austin Roses: Szerintem a világ legjobb rózsái. Olyan pazarul néznek ki mint a régi rózsák, viszont azokkal ellentétben általában többször virágoznak. Fantasztikus színeik vannak, némelyik csodálatosan illatos és egyik-másik elképesztően strapabíró. Viszont az a tapasztalatom, hogy nekünk érdemesebb a rózsáikat közelebbről, Németországból vagy Ausztriából beszerezni, mert erősebbek és jobban növekednek nálunk.
Peter Beales Roses: Austin mellett a másik leghíresebb angol rózsakertészet. Több mint 1300 klasszikus rózsát kínál, vadrózsában és történelmi rózsában egészen fantasztikus. Nagyon jó összetett keresőrendszere van, amely figyelmet fordít a rózsák – egyébként elég nehezen megtudható – fény és talajigényére. (Viszont az általa írt virágzási időkkel nem árt óvatosnak lenni.) Az ő rózsái különös módon jobban bírják a mi klímánkra való átállást, mint az Austin féle rózsák.Rosen von Schultheis: A legrégebbi német rózsakertészet, hatalmas választékkal, jó minőséggel. Nagyon sok angol rózsát kínál és egy sor olyan különlegességet is, mint a nálunk is biztosan télálló kanadai és észt hibridek.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
