2008. július 26., szombat

2008. július 25., péntek

Csokor 2008. július 25.

Pontosabban, ez most nem egy igazi csokor. Reggel azért csináltam, hogy Vácra magunkkal vivén, meg tudjam nézni, melyik mocsári hibiszkusz illik a nagy évelőágyásba.

Ugyanis a Rappai Kertészet - Magyarország legnagyobb egzotikus kertészete - most a hétvégén (július 25-27.) a Váci Világi Vigalom programjának keretében a Duna parton a kézművesek utcájában árul. Ha az ember meg akarja nézni a növényeiket, nem kell Szekszárd mellé, Zombára mennie. Elég csak Vácig.

2008. július 16., szerda

Lepke vagy mi...

A Phloxokra jött a kertbe ez a kis narancssárga foltos szárnyú csodalény. Úgy néz ki, mint egy lepke, de nem vagyok benne biztos, hogy az.

szender Macroglossum stellatarumA feje elején ugyanis egy majdnem olyan hosszú, rendkívül elegáns, íves szívókája van, mint ő maga. Teljesen úgy néz ki, mintha egy kis trópusi madár lenne. Igazán örülök, hogy meglátogat minket. Most kezdődik a Phlox szezon, remélem még sokat látom.

2008. július 12., szombat

Egy reggel - egy este

A sok nagy fa miatt a felkelő és a lemenő nap sugarakban éri kertet. Így szinte minden növénynek megvan a saját pillanata, amikor a fény éppen őrá esik. Mint egy olyan színdarab, ahol mindenki néhány percig főszerepet játszik.

2008. július 8., kedd

Naplemente szivárvánnyal

Ma este a zápor elől a diófa alá húzódva imádkoztam, amikor a lemenő nap utolsó sugarai és zápor utolsó pillanatai egybe estek. Így a kert nem csak a lemenő nap arany fényében ragyogott, hanem egy gyönyörű szivárvány is húzódott felette.

2008. július 5., szombat

A nagy évelőágyás

A kertünk felső részének közepét egy nagy évelőágyás foglalja el. Eredetileg itt fű és barackfák voltak. A barackok azonban nem bírván a homokos talajt, a sok párát és a gyoran növő törökmogyoró miatt egyre kevesebb fényt, egymás után pusztultak ki. A fű pedig annyira nem ment, hogy tíz év alatt négyszer kellett újra vetni.

2006-ban végülis megelégeltem a kínlódást, és eldöntöttük, hogy újra telepítjük ezt a részt. A végképp árnyékba került barackokat hatalmas szívfájdalom közepette kivágtunk. A fű helyére, hogy ne kelljen sokat bajlódni vele, virágos talajtakarókat akartam tenni.

Annyira vágyakoztam azonban néhány csodaszép évelő után, hogy azt gondoltam, ezeket azért beteszem. A szép növény mellé egy másik szép kívánkozott, s a szép kombináció mellé egy másik szép.

Végül is a szépség győzött. Az egész területet egyetlen nagy évelőágyássá alakítottam. A talajtakarás annyiban maradt a koncepció része, hogy itt is - mint az egész kertben - azzal kísérletezem, hogy a nagyobb méretű évelők közé olyan alacsony talajtakarókat tegyek, amelyek a gyomokat elnyomják, de az általam ültetett évelők együtt tudnak velük élni.